Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy elmebeteg festő vallomásai…

2010.06.06

 

Egy elmebeteg festő vallomásai…

.

Kép

Vékony határon lavírozik aki el akarja választani a zsenit és a beteg elméjű embert a „normálistól”. De ha olyan csodálatos munkák születnek a rendellenes gondolkodásból, mint Van Gogh remekei, akkor talán a természet legszebb hibáira leltünk a beteg festő képi vallomásaiban. Családjának nem lehetett könnyű a különc és zárkózott természetű Vincenttel.

 

De most képzeljük el egy percre milyen érzés lehet egy tanult, intelligens, több nyelven perfektül beszélő embernek szembesülni azzal, hogy hallucinációk, rohamok és meg nem értettség övezi életét és alkotásait. Keresi Istent, keresi önmagát, s valahányszor gyógyultnak nyilvánítják, újabb roham tanúskodik róla, hogy tévedtek. Ráadásul szerelmi élete is szerencsétlenül alakul, ami után Theo testvérén kívül egész családja megszakítja vele a kapcsolatot. Szerencséjére azonban Theo szó szerint az utolsó percekig kitartott mellette, egész életében támogatta őt, s olyankor is segítette, amikor saját családja sem állt éppen jól anyagilag. Szinte minden nagy művész mögött állt egy védőangyal, azt hiszem, s az övé a testvére volt.

Kép Egyik utolsó  kirohanása alkalmával, mikor Provance-ban festett, és meghívta magához Gaugint, borotovával támadott neki, s miután a festő inkább menekülőre fogta a tébolyodott Van Gogh elől az utat, elkeseredésében vagy tán hallucinációktól szédülten levágta egyik fülét. Ezek után elmegyógyintézetben kezelték, de állapota csak látszólag javult, mert később ismét tudatát vesztette 3 hétre. Tiszta napjain teljes tudatában volt betegségének, azonban tenni nem tudott ellene. Fájdalmas rohamok közepette, hihetetlen kitartással alkotott.

Kép

1890 júliusában újabb súlyos roham tört rá, és 27-én szíven lőtte magát. Orvosa azonnal értesítette Theot, aki az utolsó két napot vele töltötte. 29-én végleg megszabadult szenvedéseitől és eltávozott az élők sorából a történelem egyik legkiválóbb festője, a 37 éves Vincent Van Gogh, s kérésére szülőföldjén, Hollandiában temették el. Barátai ravatalát napraforgókkal borították, s ha már életében megérteni nem tudták, legalább halálában megtisztelték.