Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Orvos vagy festő?

2010.06.06

Orvos vagy festő?

 

Pieter Brueghel középkori flamand festő születése ugyan homályba vész, életének ismert momentumai, festményei és halálának időpontja azonban reméljük emlékezetes marad a következő generációk számára is. Mestereit szinte egyáltalán nem ismerjük, egyetlen ismert mesterének Coecke van Aelsnek azonban, mint fennmaradt, Mayken nevű lányát vette feleségül. Van Aels mester értett a szobrászathoz, építészethez, szőnyegszövéshez és üvegfestéshez, s tehetséges tanítványa az ő szárnyai alól került az antwerpeni festőcéh mesterei közé. Sajátos festészeti stílusát, és a méltán híres nevet Maykennel való házasságából született két fia vitte tovább.

 

Moralizáló képein szemérmetlenül Képnyersen ábrázolja a kor jellegzetes betegségeit, egészségügyi problémáit. Képeinek alapos kutatása után Tony-Michel Torrilhon azonban arra jutott a "La patologie chez Bruegel" (azaz Id. Pieter Bruegel betegségábrázolásai) című könyvében, hogy orvosi precizitással és rendszerezéssel tette mindezt. Vagyis alapos anatómiai tudással és kórismerettel  kellett hogy rendelkezzen a festőmester. Ennek ékes példája a Vakok c. képén a vakság 4 típusának pontosan felismerhető ábrázolása.  

 

Kép Orvosi pontosságát moralizáló képein is megőrizte, melyeken egy olyan ironikus világot ábrázol, amit a mai kor embere is elképzelhet az emberi önzésről, hiúságról, ostobaságról bűnös életről, egy világban amiben hasonlóan mostani létünkhöz, a fejetlenség és a káosz látszik uralkodni. S hasonló árnyalt tartalmakra lelhetünk `Németalföldi közmondások` (Flamand közmondások) című munkáján is.

 

Megjárta Itáliát és Szicíliát, ahol csodálatos tájképeket készített. Kép Egyes források szerint 1553-ban tért vissza Antwerpenbe, ahol tíz évig élt, majd Brüsszelbe költözött az esküvő után, a felesége családjának kérésére. Itt halt meg aránylag fiatalon, körülbelül negyvennégy évesen, 1569-ben, szeptember 5.-én. Leghíresebb képei a Parasztlakodalom, a Paraszttánc, a Vakok, s végül de nem utolsó sorban az 1559-es Keresztelő Szent János prédikációja, melyet a magyar Szépművészeti Múzeumban őriznek.

 

Péterfi Dóra

 

 

 

 

A Keresztelő Szent János prédikációja c kép magyar vonatkozásairól, történetéről bővebben:

Brueghel és a Batthyányak Kép

http://toriblog.blog.hu/2008/09/03/bruegel_es_a_batthyanyak